"Tömegkommunikáció: a közvetlen információcserével ellentétben közvetett, egyirányú információátvitel, a kommunikáció egyik, a modern korhoz, a tömegtársadalmak kialakulásával megjelenő fajtája. A tömegkommunikáció folyamatában az információt nem egyén, hanem intézmény bocsátja ki, és továbbítása arra alkalmas technikai eszközzel történik. (...)"
Film- és médiafogalmak kisszótára, Korona, 2002.
A tömegkommunikáció funkciói
1. információs
2. szórakoztató
3. rábeszélő
4. kultúraközvetítő
A MacBride-jelentés (1983) szerint:
- tájékoztatás-tájékozódás
- vita-eszmecsere
- szocializáció
- kultúra-okatatás
- szórakoztatás
"A rábeszélő funkció a médiaágazat anyagi erőforrásainak igen számottevő részét előteremtől reklámozásban jelenik meg legnyíltabban, legkézzelfoghatóbban. A reklámozás mellett természetesen a legkülönbözőbb - hír-, oktató, szórakoztató stb. - műsorok, írások révén is gyakorolja a tömegkommunikáció a rábeszélő funkciót, szándékoltan vagy nem, nyílt vagy rejtett formában.
Az egyes funkciók tehát nem határolhatók el mereven egymástól, sok közöttük az átfedés a gyakorlatban. A hír- és információs rádiós és televíziós műsorszámokban a rábeszélő funkció érvényesülésének nyílt megjelenési formáira szolgáló műsorszámok az infomercial (az information és a commercial, azaz a tájékoztatás és a hirdetés angol megfelelőiből alkotott műszó) kategóriájába tartoznak, ugyanezt a lapkiadásban az advertorial (az advertisement és az editorial, azaz a hirdetés és a cikk angol megfelelőiből alkotott műszó) fejezi ki. (...)
A szórakoztató funkció keveredése a tájékoztatási-tájékozódási funkcióval sajátos hibridet hozott létre, ami a megfelelő angol szavakból (information, illetve entertainment) összegyúrva az infotainment nevet kapta, de mindinkább terjed a szórakoztatva oktatás gyakorlata, vagyis az edutainment, az education (oktatás) és az [entertainment]? (szórakoztatás) szavakból összerakott kifejezés használata."
Gálik Mihály: Médiagazdaságtan, Aula, 2003 (p. 21.)
