navigációváltozásokszabályokközösségMédiapédia |
Témakörök: személyekcégekbrandekmarketingmédiabtlprkreatívinteraktívegyébesettanulmányokwiki-cikk
Már 2521 szócikk közül válogathatsz.
A Médiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes média- és marketing tudástár. Legyél Te is a Médiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
A tematikus cikk (divatos angolsággal: feature cikk) egy 1-2 oldal hosszúságú cikk, amelyet az újságokban, magazinokban is olvasható kifejtő jellegű, szerkesztői írások mintájára készítünk. A tematikus cikk (ahogyan a neve is mutatja) egy adott, az ügyfelünk/szervezetünk számára fontos témára fókuszál, azt több oldalról világítja meg. A jó újságírói hagyományoknak megfelelően számos [vállalat], szakember, stb. véleményét tartalmazhatja, mindezt érdekfeszítő, izgalmas formában. A tematikus cikket olyan esetben ajánljuk, ha pl. szeretnénk „előkészíteni a talajt” egy ügyfél számára, vagy szeretnénk az ügyfelet szakértőként pozícionálni (akár saját szakterületén, akár egy téma kapcsán). Olykor a szerveztünk/ügyfelünk közvetlenül nem is jelenik meg a cikkben, viszont az általunk/általa képviselt ügy, álláspont helyet kap. A tematikus cikk készítésének első lépése az alaptéma kigondolása. Engedjük szabadon a kreativitásunkat, az ötleteinket leszűkíteni ráérünk később is. Ügyeljünk arra, hogy az alaptéma valamilyen módon kapcsolódjon a szervezetünk / ügyfelünk tevékenységéhez. Meríthetünk inspirációt az ügyféltől, a jelenlegi trendekből, sőt akár újságíró ismerőseinktől is. Az alaptéma mellett gondolkodjunk el azon is, hogy mi lesz az a „kohéziós erő”, amely mentén halad majd a cikk – (pl. ha az alaptémánk a nehéz gazdasági időszakban való növekedés; a kohéziós erőt jelentheti akár Nagy Sándor perzsiai hódítása – vagyis a legnagyobb nehézségeken is felül lehet kerekedni, ha egy előrelátó és rettenthetetlen hadvezér, kiváló csapat és elkötelezett bajtársak néznek szembe a kihívással). Az alaptéma eldöntése után gondoljuk végig, hogy milyen jellegű cikket írunk majd: pl. a cikkben mennyire használjunk adatokat és statisztikákat; vagy inkább érdekes, emberi történeteken keresztül mutassuk be a témát. Mennyire szeretnénk eltérni – mennyire térhetünk el – a normáktól (vagyis, mennyire használhatunk kirívó, sőt extrém alapötleteket)? A következő lépés pedig a cél[média] meghatározása (amelyen keresztül elérjük majd a [célcsoport]jainkat). Ha mindenről döntöttük, akkor vágjunk bele: háttéranyagok gyűjtése, telefonos és e-mail interjúk, személyes beszélgetések a kiválasztott szakértőkkel. Ha szakemberektől idézünk, akkor erről illik legalább egy e-mail formájában tájékoztatni őket. Jóváhagyást akkor kell csak kérnünk, ha az adott idézet szóban hangzott el – ha írásban találtuk meg az elhangzottakat, akkor elég a forrásra hivatkoznunk. A cikk írása közben ügyeljünk arra, hogy folyamatosan fenntartsuk az érdeklődést (mint egy jó filmben! Hol van a szerelmes jelenet? Hol van az autós üldözés?); használjunk érdekes idézeteket, leírásokat. Próbáljuk azzal a gondolattal megírni a cikket, hogy mi magunk vajon elolvasnánk-végigolvasnánk-e a munkánkat? A cikk kezdete (felütése) mindig az a pár sor, ahol megragadjuk az olvasók figyelmét, ekkor adjuk meg az „alaphangot”, ekkor mutatjuk be a témánkat (erre számos eszköz áll rendelkezésünkre – idézet, egy jelenet részletes leírása, elgondolkodtató kérdések, stb.). A tárgyalásban bontsuk ki a témát, világítsunk rá több oldalról, mutassuk be interjúk, adatok, tények formájában a témánk aspektusait. A zárás mindig utaljon vissza a bevezető sorokra, ezzel kerek egész a cikkünk. Egy tematikus cikk megírása nem 30 perces mulatság, áldozzunk rá több napot, akár egy hetet is (persze nem folyamatosan). Gondoljuk végig, merre halad a cikk, hogyan lehetne még izgalmasabbá, még időszerűbbé tenni. Nem ritka, hogy egy-egy ilyen cikk csak a harmadik-negyedik változatban lesz igazán ütős. A cikk elküldése előtt pedig mindig (mindig!) olvassuk el utoljára, ellenőrizzük a helyesírást. A tematikus cikk megírásához nemcsak az adott témát kell jól ismernünk, de szükséges némi írói véna is: a témát izgalmasan kell tálalnunk, megfelelő helyen kell idéznünk, érdekes szófordulatokat és hasonlatokat kell használnunk. Ezek a technikák mind tanulhatóak, viszont szükséges a gyakorlat egy valóban élvezetes cikk megírásához. A tematikus cikkeket általában szívesen veszik az újságírók; ha e-mailben küldjük, akkor egy-két nappal a küldést követően egy rövid telefonhívásban kérdezzük rá az újságírónál, hogy megkapta-e a tematikus cikket, illetve érdekesnek találja-e. Zárásként emlékezzünk meg egy sajnálatos tévhitről a tematikus cikkekkel kapcsolatban. A tematikus cikkről sokan gondolják úgy, hogy nem egyéb puszta [reklám]nál, „[pr-cikk]nél”. Fontos látnunk, hogy a tematikus cikket az újságíróknak szabad felhasználásra küldjük,tehát az [újságíró] szabadon hozzátehet, elvehet belőle, sőt, inspirációként is használhatja egy másik cikk kapcsán. A tematikus cikk (divatos angolsággal: feature cikk) egy 1-2 oldal hosszúságú cikk, amelyet az újságokban, magazinokban is olvasható kifejtő jellegű, szerkesztői írások mintájára készítünk. A tematikus cikk (ahogyan a neve is mutatja) egy adott, az ügyfelünk/szervezetünk számára fontos témára fókuszál, azt több oldalról világítja meg. A jó újságírói hagyományoknak megfelelően számos [vállalat], szakember, stb. véleményét tartalmazhatja, mindezt érdekfeszítő, izgalmas formában. A tematikus cikket olyan esetben ajánljuk, ha például szeretnénk „előkészíteni a talajt” egy ügyfél számára, vagy szeretnénk az ügyfelet szakértőként pozícionálni (akár saját szakterületén, akár egy téma kapcsán). Olykor a szerveztünk/ügyfelünk közvetlenül nem is jelenik meg a cikkben, viszont az általunk/általa képviselt ügy, álláspont helyet kap. A tematikus cikk készítésének első lépése az alaptéma kigondolása. Engedjük szabadon a [kreativitás]unkat, az ötleteinket leszűkíteni ráérünk később is. Ügyeljünk arra, hogy az alaptéma valamilyen módon kapcsolódjon a szervezetünk/ügyfelünk tevékenységéhez. Meríthetünk inspirációt az ügyféltől, a jelenlegi [trend]ekből, sőt akár újságíró ismerőseinktől is. Az alaptéma mellett gondolkodjunk el azon is, hogy mi lesz az a „kohéziós erő”, amely mentén halad majd a cikk – (például ha az alaptémánk a nehéz gazdasági időszakban való növekedés; a kohéziós erőt jelentheti akár Nagy Sándor perzsiai hódítása – vagyis a legnagyobb nehézségeken is felül lehet kerekedni, ha egy előrelátó és rettenthetetlen hadvezér, kiváló csapat és elkötelezett bajtársak néznek szembe a kihívással). Az alaptéma eldöntése után gondoljuk végig, hogy milyen jellegű cikket írunk majd: például a cikkben mennyire használjunk adatokat és statisztikákat; vagy inkább érdekes, emberi történeteken keresztül mutassuk be a témát. Mennyire szeretnénk eltérni - mennyire térhetünk el - a normáktól (vagyis, mennyire használhatunk kirívó, sőt extrém alapötleteket)? A következő lépés pedig a cél[média] meghatározása (amelyen keresztül elérjük majd a [célcsoport]jainkat). Ha mindenről döntöttük, akkor vágjunk bele: háttéranyagok gyűjtése, telefonos és e-mail [interjú]k, személyes beszélgetések a kiválasztott szakértőkkel. Ha szakemberektől idézünk, akkor erről illik legalább egy e-mail formájában tájékoztatni őket. Jóváhagyást akkor kell csak kérnünk, ha az adott idézet szóban hangzott el – ha írásban találtuk meg az elhangzottakat, akkor elég a forrásra hivatkoznunk. A cikk írása közben ügyeljünk arra, hogy folyamatosan fenntartsuk az érdeklődést (mint egy jó filmben! Hol van a szerelmes jelenet? Hol van az autós üldözés?); használjunk érdekes idézeteket, leírásokat. Próbáljuk azzal a gondolattal megírni a cikket, hogy mi magunk vajon elolvasnánk, végigolvasnánk-e a munkánkat? A cikk kezdete (felütése) mindig az a pár sor, ahol megragadjuk az olvasók figyelmét, ekkor adjuk meg az „alaphangot”, ekkor mutatjuk be a témánkat (erre számos eszköz áll rendelkezésünkre – idézet, egy jelenet részletes leírása, elgondolkodtató kérdések, stb.). A tárgyalásban bontsuk ki a témát, világítsunk rá több oldalról, mutassuk be interjúk, adatok, tények formájában a témánk aspektusait. A zárás mindig utaljon vissza a bevezető sorokra, ezzel kerek egész a cikkünk. Egy tematikus cikk megírása nem 30 perces mulatság, áldozzunk rá több napot, akár egy hetet is (persze nem folyamatosan). Gondoljuk végig, merre halad a cikk, hogyan lehetne még izgalmasabbá, még időszerűbbé tenni. Nem ritka, hogy egy-egy ilyen cikk csak a harmadik-negyedik változatban lesz igazán ütős. A cikk elküldése előtt pedig mindig (mindig!) olvassuk el utoljára, ellenőrizzük a helyesírást. A tematikus cikk megírásához nemcsak az adott témát kell jól ismernünk, de szükséges némi írói véna is: a témát izgalmasan kell tálalnunk, megfelelő helyen kell idéznünk, érdekes szófordulatokat és hasonlatokat kell használnunk. Ezek a technikák mind tanulhatóak, viszont szükséges a gyakorlat egy valóban élvezetes cikk megírásához. A tematikus cikkeket általában szívesen veszik az újságírók; ha e-mailben küldjük, akkor egy-két nappal a küldést követően egy rövid telefonhívásban kérdezzük rá az újságírónál, hogy megkapta-e a tematikus cikket, illetve érdekesnek találja-e. Zárásként emlékezzünk meg egy sajnálatos tévhitről a tematikus cikkekkel kapcsolatban. A tematikus cikkről sokan gondolják úgy, hogy nem egyéb puszta [reklám]nál, „[pr-cikk]nél”. Fontos látnunk, hogy a tematikus cikket az újságíróknak szabad felhasználásra küldjük,tehát az [újságíró] szabadon hozzátehet, elvehet belőle, sőt, inspirációként is használhatja egy másik cikk kapcsán.
|
|
