Hasonló fogalom mint a kulturális ipar vagy a tudásipar.
A meghatározás az angol Kulturális, Média és Sportügyi Minisztériumtól származik (2001). Azok a szellemi tevékenységek tartoznak a kreatívipar körébe, melyekhez egyéni alkotókészség, tehetség szükséges. A termékekhez járuló hozzáadodott érték esztétikai jellegû. A kreatívipar növeli az anyagi jólétet és munkahelyeket teremt.
A tevékenységek csoportosítása egyelőre vita tárgyát képezi, több lista is van, de általában ezek a fő szektorok:
— előadó-művészet
— építészet
— divat
— [szoftver]? és számítástechnikai szolgáltatások
— hirdetés (grafika, számítástechnikai alkalmazások, nyomda)
— interaktív szabadidős szoftverek (játékok) fejlesztése
— régiségek és művészeti tárgyak piaca
— fotó, film és videó (készítés és terjesztés)
— kiadói tevékenységek (könyv, sajtó)
— dizájn, vizuális kommunikáció
— kézművesipar, formatervezés
— zene
— televízió és rádió (műsorkészítés és -szórás).
A tevékenységek összefüggnek a szerzői jogi kérdésekkel is. A kulturális ipar magában foglalja a fenti listát, de ennél tágabb, mert beletartozik még a turizmus, örökségvédelem, múzeumok, könyvtárak, szabadidős szolgáltatások és a sport is.
