Bezár [x]
Már 2522 szócikk közül válogathatsz.

A Médiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes média- és marketing tudástár. Legyél Te is a Médiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Dagmar modell
Verzió: 3  
Változtatta: rob3rt
Változtatás dátuma: 2011-08-04 09:26:32
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

A hatvanas években a piaci verseny elérte azt a szintet, hogy a kizárólag vágyközpontú [reklám]ozással már nem lehetett tovább operálni. A [hirdető]k szembetalálták magukat egy új feladattal, hogy a bonyolultabbá váló [termék]ekről újszerű és nehezebben érthető jó tulajdonságokat kellett elmagyarázni a [fogyasztó]knak.

A hatvanas években a piaci verseny elérte azt a szintet, hogy a kizárólag vágyközpontú [reklám]ozással már nem lehetett tovább operálni. A [hirdető]k szembetalálták magukat egy új feladattal, hogy a bonyolultabbá váló [termék]ekről újszerű és nehezebben érthető jó tulajdonságokat kellett elmagyarázni a [fogyasztó]knak.

Egy új, racionálisabb befolyásolási stílus jelent meg, melyben már nem az volt a cél, hogy a elkápráztassák a vásárlót, hanem hogy segítsék, irányítsák döntését, meggyőzzék a termék hasznosságáról. Nem volt elég azt mondani, hogy valaki varázslatos lesz az arckrémtől, hanem azt is, hogy miért lesz az. Nem volt elég arra hivatkozni, hogy egy új gramofonnal megváltozik a család élete, hanem azt is el kellett mondani, hogy mit tud ez a szerkezet. A "minden gondját megoldja" - kezdetű ígéretek helyett konkrétabb tényekre kellett hivatkozni.
 
Russell H. Colley nevéhez fűződik a D.A.G.M.A.R. (Defining Advertising GoaIsfor Measures Advertising ResuIts) néven leírt modell. Russel Colley elmélete Carl Hovlandnak(1960)a Yale egyetem kutatójának korszaknyitó [attitűd] kutatási eredményeire épülve, a reklámhatékonyság méréséhez szükséges szempontok meghatározásakor arra a következtetésre jutott, hogy a vásárláshoz az út a megértésen és a meggyőződésen keresztül vezet.
 

 
Russell H. Colley nevéhez fűződik a D.A.G.M.A.R. (Defining Advertising GoaIs for Measures Advertising ResuIts) néven leírt modell. Russel Colley elmélete Carl Hovlandnak (1960) a Yale egyetem kutatójának korszaknyitó [attitűd] kutatási eredményeire épülve, a reklámhatékonyság méréséhez szükséges szempontok meghatározásakor arra a következtetésre jutott, hogy a vásárláshoz az út a megértésen és a meggyőződésen keresztül vezet.
 

Akárcsak az [AIDA] modellnél, itt is a szavak kezdőbetűjéből kapjuk meg a Dagmar mozaikszót. Az eredeti kifejezés így hangzik: Defining Advertising Golals for Measures Advertising Results.

 

Lépései a következők: [Információ], megértés, meggyőzés, cselekvés. A cél a megértés, mely itt is cselekvéshez vezet, akárcsak az AIDA modellnél a vágy, csak itt az értelemre hatnak és nem az érzelemre.

A vevőnek fel kell figyelnie a reklám üzenetére és fontos, hogy felkeltse az érdeklődését. Ezek után meg kell érteni, hogy a kínált termék mire való, miért jó és miért hasznos. Valamint meg kell győződnie arról, hogy valóban kell neki a termék és akkor döntsön a vásárlásról.

Azokon a reklámokon figyelhetjük meg ezeket a feltételeket, melyek nagy hangsúlyt fektetnek a termék és a [fogyasztói előny]ökre. Gyakoriak a különleges, egyedülálló, hasznos jelzők és a segít, pótol, megold igék. Például, hogy egy joghurt bizonyos összetevőjétől, mennyire egészséges lesz a termék és segít a szervezet anyagcseréjében is.


A Dagmar modell csak látszólag tűnik a vágykeltés érzelmi megközelítéséhez képest racionálisabb reklámozási módnak. A meggyőzési folyamat leggyakrabban érzelmi szálakon keresztül zajlik. Sőt, a folyamat végén gyakran ugyanúgy megjelenhet a termék iránti vágy, mint mindent felülíró érzelem. Mégsem mindegy, hogy odáig csillogó külsőségekkel, vagy tartalmasabb érveléssel vezetjük el a partnerünket.

A Dagmar elv a hatvanas években élte fénykorát. Az ügynökségi munkában megkerülhetetlen kiindulópont volt a benefit, azaz a fogyasztó számára megfogható előny keresése, amelyre a [kampány]t kötelező következetességgel kellett ráépíteni. Kis késéssel ugyan, de a nagy [reklámügynökség]ek magyarországi megjelenésével nálunk is kiteljesedett ez a korszak. A reklámok zöme azt bizonygatta, hogy melyik termék miért jó nekünk: a margarin miért jó a szívünknek, a fluor miért jó a fogunknak, a collagén miért jó a ráncainknak, a liposzóma az ingeinknek, az ABS a biztonságunknak, a szélessáv a tudásvágyunknak.
Ez a korszak szülte meg az összehasonlító reklám kényszerét, amiből már a kezdetekkor annyi összezörrenés lett.
.

A Dagmar elv korlátai akkor bontakoztak ki, amikor az új tulajdonságok megértetése a fogyasztókkal egyre nagyobb nehézségbe ütközött. A befogadók kognitív lustasága miatt a reklám "magyarázkodása" egyre kevésbé ért célt. A Dagmar típusú hatásmechanizmus visszaszorult a [direkt marketing] és a [BTL] ([szórólap]ok, [prospektus]ok, [eladáshelyi reklámeszlköz]ök) területére. A reklám célkeresztjében álló [ATL] eszközöknél újabb, hatékonyabb mechanizmusok után kellett nézni. 


A Dagmar elv korlátai akkor bontakoztak ki, amikor az új tulajdonságok megértetése a fogyasztókkal egyre nagyobb nehézségbe ütközött. A befogadók kognitív lustasága miatt a reklám "magyarázkodása" egyre kevésbé ért célt. A Dagmar típusú hatásmechanizmus visszaszorult a [direkt marketing] és a [BTL] ([szórólap]ok, [prospektus]ok, [eladáshelyi reklámeszköz]ök) területére. A reklám célkeresztjében álló [ATL] eszközöknél újabb, hatékonyabb mechanizmusok után kellett nézni. 










Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Jógapédia Webfazék Mammutmail
egyészségügyi
enciklopédia
gazdasági és
pénzügyi tudástár
internetes
tudástár
kerékpáros
tudástár
borkulturális
tudástár
jóga gyakorlatok,
tudástár
mindenki
szakácskönyve
nagy fájlok küldése

 


Kigondolta és létrehozta